Cikksorozatunkban azt vizsgáljuk, hogy a hitelválság idején milyen trükkökkel tartották/tartják fent a látszatát a bankok annak, hogy zavartalanul folyik a hitelezés, miközben likviditási gondok miatt nem tudnak hitelt kihelyezni.
Mint ahogy a témaindító cikkben láttuk, a bank nem kommunikálhatja ki a fizetésképtelenségét, mivel ezzel a saját összeomlását idézné elő, így a látszat fenntartása érdekében sokszor komoly etikai problémákat felvető megoldásokhoz folyamodnak.
Értékbecslés
Több bank is alkalmazta/alkalmazza a hitelek elutasításához, vagy alacsonyabb finanszírozás eléréséhez, hogy az értékbecsléskor irreálisan alacsony értéket hagynak jóvá. Van olyan bank, ahol elvileg minimális önerővel megvásárolható lett volna még a hitelválság elindulásakor is egy ingatlan, de valójában olyankor, ha az ügyfél magas finanszírozást kért, borítékolható volt az ingatlan irreális szintű leértékelése.
Konkrét megtörtént eset:
Egy dunántúli községben lévő több szintes, 200 m2-es, luxus kivitelű családi házat (melyben márványpadló, saját vízforrásból a házba bevezetett vízesés volt, stb) akart megvenni valaki 25 millió Ft-ért. A bank elvileg az ő esetében 90 %-on finanszírozta volna a vételt, de miután az értékbecslő első becslését nem fogadták el, hanem visszadobták „javításra”, utána az ingatlan piaci értéke 8 millió Ft-ra jött ki. Egy héttel később egy másik bank által kiküldött értékbecslő 17,5 millió Ft-ra értékelte. Ez az egyik leggyorsabb értékgyarapodás, amivel valaha találkoztam.
A fentiek tényében azoknak, akik hasonló helyzetbe kerültek az a javaslatom, hogy ne feltétlen fogadják el a bank által megállapított értéket, hanem próbálják meg másik banknál, vagy ami még hatékonyabb, hogy keressenek meg vele egy független hitel és lízingtanácsadót.
Szerző: Lakáshitel pont
